A torok szájnyálka szaga, Nyissa ki a száját, megmondjuk, mi baja

a torok szájnyálka szaga

A nyak A fej-nyaki szervek elváltozásai, betegségei megjelenhetnek önálló entitásként például a labyrinthus csontos tokjának betegsége, az otosclerosissokszor azonban más szervek betegségei hozzák létre például gastrooesophagealis reflux következtében kialakuló posterior laryngitismáskor a fej-nyaki szervek primer betegségei okoznak következményes elváltozásokat például az idült gennyes arcüreggyulladás a hát- racsorgó váladék révén bronchitist.

a torok szájnyálka szaga hogyan lehet eltávolítani az ascarisokat az agyból

A fej-nyaki szervek részéről jelentkező tünetek paraziták bélbetegségek veszélyeztető betegségek első figyelmeztető jelei lehetnek, például agranulocytosisban a nagyon heves nyelési fájdalom, melyet a garatban kialakuló fekélyek idéznek elő. Az anamnézis tisztázása után megfigyeljük a fej, az arc, a nyak formáját, szimmetriáját; a fejtartást torti- collis, kényszertartásaz esetleges nyaki duzzanatokat, fölöttük a bőr színét; a nyaki vénák rajzolatát, telt- ségét.

A bőr, a szem és a pajzsmirigy elváltozásait a könyv más fejezeteiben tárgyaljuk. A megtekintést követően a száj, orr és fül szerveit egyenként vizsgáljuk. A nyak vizsgálatát a fejezet végén találjuk. A fej vizsgálata Egyszerű eszközös vizsgálatok A rutin vizsgálathoz szükséges legfontosabb eszközeink a nyelvlapoc, az orrgarati és a gégetükör, az orrspekulum és a fültölcsér.

A fényt vagy homlokreflektor segítségével vetítjük külső fényforrásból a vizsgálandó területre, vagy elektromos homloklámpát használunk.

Szájszag - Ezek lehetnek az okai, és így előzhető meg

A homloktükör és a homloklámpa jó megvilágítást biztosít és a két kéz szabadon marad. A beteg és a vizsgáló egymással szemben, kb. A beteg lazán, leeresztett vállal, felsőtestét kissé előrehajtva, összezárt térddel. A vizsgáló vele szemben, kissé szétterpesztett térddel. A vizsgáló egyenes tartással ül páciense előtt, s egyik kezének fejtetőre helyezett ujjhegyeivel mozgatja a beteg fejét a kívánt irányba, illetve rögzíti a megfelelő helyzetben, míg másik kezével a vizsgálathoz szükséges eszközt tartja.

Az alapműszereken kívül a teljes vizsgálathoz szükséges még Politzer-ballon, pneumatikus fültölcsér, hangvillasorozat, Bunsen-égő vagy elektromos tükörmelegítő, a szájüregbe vagy garatba nyúláshoz gumikesztyű.

Köhögés és köpetürítés - Milyen betegségekre utalhat?

A beteg és az orvos elhelyezkedése a vizsgálathoz A szájüreg és a szájgarat Panaszok és tünetek Fájdalom Lehet állandó, szúró, égő, csak nyeléskor jelentkező vagy nyelésre fokozódó. Sugározhat a fülbe, olykor a beteg csak erre panaszkodik. A fájdalom leginkább gyulladás jele tonsillitis, stomatitis, pharyngitisa daganatok korai stádiumban többnyire nem járnak fájdalommal.

Különösen kifejezett fájdalommal jár, ha nyálkő zárja el a mirigy kivezető nyílását nyálkő-kólika. Duzzanat Lehet egy- vagy kétoldali, leggyakrabban akut vagy krónikus gyulladás, jó- vagy rosszindulatú daganat okozza, de nyálmirigy kivezető nyílását elzáró kő is lehet a háttérben.

Szájszárazság xerostomia A kínzó tünet általában következményes eltérés: a folyadékfelvétel hiánya, láz, exsiccosis, hyperglykae- mia, vízhajtó szedése, gyógyszermellékhatás.

Téma szakértője

A nyálmirigyek krónikus betegségei sialadenitis, sialadeno- sis a nyálelválasztás csökkenésével, megszűnésével járhatnak hyposialia, asialia. Nyelvégés glossopyrosis Sokszor semmilyen elváltozást nem észlelünk a nyelven, máskor kifejezett, sőt egyes betegségekre specifikus képet látunk.

a torok szájnyálka szaga emberi paraziták és súly

Gyakran a nyelv gyulladása az ok, máskor daganat van a háttérben. Kiválthatja diabetes, vashiány, köszvény, nikotinsavhiány, riboflavinhiány, anaemia perniciosa vagy más, neuritist okozó betegségek.

Nyelési nehézség dysphagia Dysphagiát okozhatnak a szájüreg és a szájgarat gyulladásai, ezek szövődményei és a jó- és rosszindulatú daganatok, részben fájdalom, részben mechanikus akadály miatt.

Véres vagy gennyes nyál és köpet A szájban felgyülemlő, onnan ürülő vér vagy genny eredhet a szájüreg és a szájgarat folyamataiból gingi- vitis, a nyálmirigyek akut bakteriális gyulladása, peri- tonsillaris tályog, kifekélyesedő daganatokde lecsoroghat az orrgarat, az orr fő- és melléküregei felől gennyes melléküreg-gyulladások, orrvérzés, daganatok is.

Néha a beteg nem veszi észre, hogy a váladék a mélyebb légutakból vagy a tápcsatorna további részeiből oesophagusvarixok, bronchiectasia, széteső daganatok kerül a garatba és a szájüregbe.

Foetor ex ore A közönséges nevén szájszag a beteget és környezetét rendkívül megterhelő tünet. Általában maga a beteg nem érzi. Foetort okozhatnak a szájüreg és a garat betegségei gingivitis, stomatitis, fogbetegségek, mandulagyulladás, széteső daganatokde az orrfő- üreg, az orrmelléküregek sinusitisek, daganatok vagy a mélyebb légutak betegségei bronchiectasia, tüdőtályog is.

Éhezők, valamint ketoacidosisos cukorbetegek lehelete acetonszagú, uraemiás betegé vi- zeletszagú.

A diagnózis különlegességei

Van viszont olyan beteg is, aki tévesen gondolja, hogy kellemetlen szagú a szája, és ettől szenved. Ízérzészavarok Megkülönböztetünk perifériás az ízérző receptorok és a perifériás idegvégződések károsodása és centrális eredetű centrális ízérző pályák és centrumok károsodása ízérzés-zavarokat. A perifériás károsodások leggyakoribb oka az ízlelőbimbók károsodása dohányzás, alkoholilletve a száj- és garatnyálkahártya különböző okú atrophiája időskori, besugárzás után.

a szarvasmarha galandférgének hőmérséklete

Perifériás ízérzészavarral járhat az arcidegbénu- lás, és kialakulhat a chorda tympani sérülése következtében, fülműtétek után is. Szájzár A temporomandibularis ízület elváltozásai, valamint a környezetében zajló gyulladások fogak gyulladásos betegségei, peritonsillaris tályogtraumák járomcsonttörés, a mandibula törése és daganatok ton- sillacarcinoma különböző mértékben korlátozhatják a száj nyitását. A rágóizomzat görcsét trismusnak nevezzük.

Arcidegbénulás A parotis két lebenye között futó arcideget érinthetik a nyálmirigy folyamatai. Ezek közül szinte kizárólag a rosszindulatú daganatok okoznak arcidegbénulást. Fizikális vizsgálat Megtekintés Száj, szájüreg. Megfigyeljük az ajak színét, a felszíni elváltozásokat.

Kivetetjük a műfogsort, felkérjük a beteget, hogy kissé nyissa ki a száját, majd minden a lambliaról és a helmintáról spatulával az ajkakat, illetve az arc lágyrészeit elemelve a fogaktól feltárjuk és áttekintjük a vestibulum orist. Megtekintjük a fogakat és az alveolaris nyúlványokat, regisztráljuk a fogak ápoltságát, hiányokat, pótlásokat, carieses elváltozásokat, duzzanatokat, sipolyokat, gingivatasakokat, nyálkahártya-elváltozásokat: leuko- plakiát, erythroplakiát, exulceratiót.

Megvizsgáljuk a parotisok kivezető nyílásait, a lapoccal néhányszor rányomva megfigyeljük, hogy tiszta nyál, zavaros, esetleg gennyes váladék ürül-e rajta.

A szájat nagyra nyittatva figyeljük, hogy akadálytalan-e parazitákkal járó izomfájdalom szájnyitás, nincs-e valamilyen ok miatt szájzár. A nyelvhegyet a szájpadhoz emeltetve átvizsgáljuk a nyelv alatti területet, a torok szájnyálka szaga a caruncula sublingua- list, ami a gl.

Megfigyeljük a nyelv alakját, nagyságát, színét, nedvességét, a papillákat és az esetleges felszíni elváltozásokat: lepedéket, exulceratiókat, sérüléseket. Tárjuk fel teljesen dorsal felé az alsó állkapocs és a nyelvgyök közötti nyálkahártyatasakot, amely rosszindulatú daganatok gyakori kiindulási helye. Nyújtassuk ki a beteg nyelvét és mozgattassuk mindkét oldalra, illetve fel-le.

az enterobiasis milyen betegség mi az emberi kerekféreg

Ilyenkor jól láthatóvá válik a hátsó garatfal is. Megfigyeljük a nyálkahártya színét, vérteltségét, nedvességét, a nyálkahártyában elhelyezkedő nyirok- plakkok duzzanatát, hyperaemiáját, a hátsó garatfalon hátracsorgó nyákos vagy gennyes váladékot. A mandulák vizsgálatához célszerű a fejet kissé oldalra fordítani, hogy a mandulák felszínét, mely mediál felé néz, jobban látótérbe hozzuk.

Még jobban lehet a mandulát vizsgálni, ha a torok szájnyálka szaga második spatulával luxáljuk ágyából, a garatívek közül. A vizsgálathoz homlokreflektort vagy homloklámpát használjunk, hogy mindkét kezünk szabad maradjon a műszeres manipulációhoz. A bal kézben tartott spatulával lenyomjuk a nyelvet, azután a másik, a jobb kézben tartott spatulát az elülső garatívre helyezzük.

A tonsilla palatina normálisan kb. Esetenként az elülső garatív mögül erősen mediál felé emelkedhet, vizsgálatkor jól látható, és csak felületes összeköttetésben van az oldalsó garatfal nyálkahártyájával; az egész szerv a garat űrterében helyezkedik el gyermekeknél ez a gyakori. Máskor viszont a mandula szinte teljes egészében megbújik a garatív mögött, a torok szájnyálka szaga bepillantáskor alig látható.

A tonsilla nagyságát ezért csak akkor tudjuk helyesen megítélni, ha egy második spatulával a leírt módon luxáljuk ágyából.

A gyerekek garatja — életkortól függően — viszonylag kicsiny. Az oldalsó garatfalon felületesen ülő normális méretű tonsilla ebben a még kicsiny garatban viszonylag nagynak tűnhet. A mandulák normális nyálkahártyaszínűek pirosaka normális variációs skála széles, ezért csak a feltűnő eltérés például égővörös értékelhető kórosnak. Az elülső garatívnek gyakran van a normális nyálkahártyaszíntől elütő lividvörös színe.

A normális mandula felszíne sima. Rajta a crypták a mandula állományába benyomuló laphám- tömlők félhold alakú nyílásai láthatók. Az életkor előrehaladtával a nyirokszövetek atrophiássá válnak, a crypták nyílásai kiszélesednek, tölcsérszerűvé alakulnak. Kórosnak csak a szabálytalan, heges behúzódá- sok minősíthetők. A mandula normálisan puha. Kifejezetten durva tapintat lezajlott gyulladásos folyamatok utáni hegesedésre utalhat, de lehet daganatos infiltrá- ció is.

Ezalatt azt értjük, hogy az elülső garatívre gyakorolt nyomással a tonsilla könnyen vagy nehezebben buktatható-e ki az ágyából. Az elülső garatívre gyakorolt nyomás hatására kóros esetben a crypták nyílásain át folyékony genny ürül idült gyulladás. A detritus sárgás, szalonnásan fénylő massza, mely a spatulával való nyomásra csapok alakjában ürül a cryptákból levált epithelből, leukocytákból, ételmaradékból áll, nincs patológiás jelentősége.

Gyakran látjuk idősebb embereken, atrophiás tonsillák esetén. A nagy nyálmirigyek legtöbb megbetegedése a torok szájnyálka szaga is látható duzzanatot okoz.

paraziták a bőr alatt az embereknél tabletták férgektől

Meg kell állapítanunk, hogy a duzzanat kiterjed-e az egész mirigyre gyulladásvagy csak egy részét érinti a torok szájnyálka szaga terjed-e a környezetre is, csak egy mirigyre lokalizált banális gyulladás, daganat vagy mindkét oldali például mumpsesetleg több mirigyet érint rendszerbetegségek. A bőr a mirigy felett lehet hyperaemiás gyulladásesetleg exulcerált áttörő daganat.

A paro- tis folyamatainál különös figyelmet kell fordítanunk az arcideg érintettségére. Amennyiben a fültőmirigy daganata arcidegbénulást okoz, szinte biztosak lehetünk abban, hogy malignus elváltozásról van szó. A kivezető nyílás és környékének duzzanatát, vérbőségét többnyire akut gyulladás okozza, a a torok szájnyálka szaga ilyenkor gennyes. Zavaros szekrétum gyulladásos jelek hiányában sialolithiasisra nyálkő utal. A tejszerű váladék krónikus recidiváló parotitis karakterisztikus jele.

Tapintás A szájüreg és a garat képleteinek áttapintását gumikesztyűben végezzük, melyet vízzel benedvesítünk. Először kíméletesen az elváltozás felszínét tapintjuk meg, figyelünk a nyomásérzékenységre, majd igyekszünk konzisztenciáját, kiterjedésének határait megállapítani. A szájfenék és a submandibularis mirigyek szájüregi tapintása közben a másik kezünkkel kívülről a torok szájnyálka szaga a mirigyet, illetve a szájfenék szöveteit.

Sialolithiasis gyanúja esetén célzottan vizsgálhatjuk a submandibularis mirigy és a parotis kivezetőcsövét. Megfigyeljük a tapintáskor ürülő nyál mennyiségét, milyenségét. Eszközös és egyéb vizsgálatok A nyálmirigyek szondázása Elzáródás gyanúja esetén a kivezető járatba finom, lágy ezüstszonda bevezetésekor észlelhető ellenállás szűkület mellett szól. Az elzáródást kő vagy daganat okozhatja. Képalkotó eljárások Ultrahanggal a szájüregben és szájgaratban elhelyezkedő cysticus és solid elváltozások elkülöníthetők egymástól, és kiterjedésük is meghatározható.

További a témáról