Specifikus parazita

Elterjedés[ szerkesztés ] Valamennyi tetűfaj madarak vagy emlősök ektoparazitája. Szinte minden madárfajon él egy vagy inkább több tetűfaj, ugyanakkor az emlősök néhány rendje rovarevők, denevérek, cetek teljesen mentes a tetvektől.

Sok fajuk erősen gazdaspecifikus, tehát csak egyetlen gazdafajon fordulhat elő, mások számos különböző gazdafajon is élhetnek. Mivel szárnyatlanok, általában közvetlen testi érintkezéssel specifikus parazita. Legtöbb fajuk ivarosan szaporodik kevés faj szűznemzésselpetéiket — a serkéket — cementáló anyaggal rögzítik a gazdaállat szőrére vagy tollára.

Fekete Özvegy (12E) - hivatalos szinkronizált előzetes

Gazda-parazita kapcsolat[ szerkesztés ] A tetvek többféle módon károsítják gazdaállataikat: 1 mechanikai kárt okoznak, például a tolltetvek lelegelik a tollazat finom piherétegét, és ezáltal rontják a hőszigetelő képességét, 2 a vérrel táplálkozó fajok vérveszteséget okoznak, 3 kórokozó vírusokat, baktériumokat, sőt, férgeket közvetíthetnek a gazdaegyedek között.

Az ember egyik tetve, a ruhatetű például a kiütéses tífusz és a visszatérő láz kórokozóit Rickettsia provazeki és Borrelia recurrentis terjesztheti.

Navigációs menü

A tetves állatok és köztük emberek számos különböző módon védekeznek. Elterjedt védekezési mód a vakaródzás, gyógyszerek sok helmintára, kurkászás. A nehezen elérhető testtájak például madaraknál a fej és a nyak tetvetlenítésében értékes lehet a fajtársak segítsége. Sok madár és emlős állat fürdik vízben, porban, sárban vagy éppen napfényben, ez is hatékony védekezés lehet.

A madarak farktőmirigyük váladékával kenik be tollazatukat, ez nemcsak vízhatlanná teszi a tollazatot, de mikrobák és rovarok elleni hatóanyagokat is tartalmaz.

A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat.

Végül sok állat a külvilágból szerzett kémiai hatóanyagokat is használ tollazata vagy szőrzete ápolására. Szintén sok madárfaj épít be repellens hatású, aromás növényeket a fészkébe, vagy olykor ilyenekkel kenegeti tollazatát.

A vért szívó állatok köztük a szívótetvek vérszíváskor fehérje-hatóanyagokat specifikus parazita a sebbe, ez ellen az állatok immunválasszal védekezhetnek.

Specifikus parazita

Eredet és főbb csoportok[ szerkesztés ] Specifikus parazita nem élősködő csoport, a fatetvek Psocoptera leszármazottai. A fatetvek ma is gyakori állatok madarak és emlősök fészkeiben, emberi lakásokban, ahol szerves törmelékkel táplálkoznak.

Blastocystis hominis: Békés parazita vagy kórokozó? Specifikus paraziták és protozoák Parazita szopók - Milyen gyakran fogyaszthat tablettákat férgek számára Makroevolúció: módszerek és mintázatok Digitális Tankönyvtár Bélférgek, bélférgesség, Parazita jellemzői Specifikus parazita A rókagombát nem pusztítják férgek és rovarok, ez annak köszönhető, hogy a gomba egy speciális anyagot tartalmaz a hitinmannoza-t, mely elpusztítja a petéket és a lárvákat.

Mai tudásunk szerint a fatetvek két fejlődési ága egymástól függetlenül tért át az élősködő életmódra; az egyik esemény a bunkóscsápú tetvek, a másik az összes többi tetű kialakulásához vezetett.

Eszerint tehát a tetvek polifiletikus csoport, és ezért rendszertani értelemben a taxon léte nem indokolt. Ha eredetük e története megerősítést nyer, két külön taxonra rendszertani csoportra kell majd őket bontani.

A bunkóscsápú tetvek Amblycera madarak kültakarójában, gyakran a bőr felszínén élnek, és részben a megrágott tollcséve-kezdeményből szivárgó vérrel táplálkoznak. Ausztráliában és Dél-Amerikában emlősökre specializált csoportjaik is vannak.

A fonalascsápú tetvek Ischnocera a madarak tollazatában vagy emlősök szőrzetében élnek.

Bélféreg, Bélférgesség - Betegségek | Budai Egészségközpont

Főként a pihetollazatot legelik, a szarut endoszimbionta baktériumok ezeket petesejten belül örökítik segítségével emésztik, de olykor hámtörmelékkel, bőrmirigyek váladékával és atkákkal is táplálkoznak. Testük alakja lehetővé teszi, hogy meglapuljanak valamely tolltípus felületi mélyedéseiben. Rágó szájszerveik erőteljesek, jelentős szerepük van az állat rögzítésében a tollazaton vagy a szőrzeten.

Bélférgesség — a modern világban is Az ember emésztőrendszerében élősködő férgek okozta betegségeket bélférgességnek nevezzük. A bélférgek paraziták, vagyis olyan élősködők, melyek egy másik szervezetben táplálékuk megszerzése érdekében tartózkodnak és a másik szervezetet közvetett vagy közvetlen módon különböző mértékben károsítják. Legnagyobb veszélynek a gyermekek illetve a rossz szociális körülmények között élők vannak kitéve. A bélfertőzéseknél a parazita vagy terjedési alakja a beteg belében él és innen az ürülékkel együtt kerül a külvilágba. A bélférgekkel való megfertőződés leggyakrabban szájon keresztül történik, a petékkel szennyezett körmök, étel, víz, ruházat vagy ágynemű útján, forrása a petéket ürítő ember vagy állat.

Túlnyomó többségük madarakon élősködik Philopteridae családde a szőrtetvek Trichodectidae emlősökön élnek. Az elefánttetvek Rhyncophthirina elefánton és a varacskos disznón élnek.

Hosszú nyúlványon ülő szájszervükkel átrágják a bőrt és vért szívnak.

Tartalomjegyzék

A szívótetvek Anoplura csak emlősökön találhatók, vérrel táplálkoznak. Az emberen elterjedt a ruhatetű Pediculus humanus humanus hogyan jelennek meg a férgek a fejtetű Pediculus humanus capitis.

Az előbbi jelentős fertőző betegségeket is terjeszt. Nemi úton terjedő emberi élősködő a lapostetű Pthirus pubis.