A vírusok fakultatív paraziták, etk:targyak:mikrobiologia - SotePedia

Élelmiszer-mikrobiológia A vírusok fakultatív paraziták Paraziták Az embert életében sokféle betegség fenyegeti. Ezek egy része a szervezet működési zavarainak tulajdonítható, többségük azonban a vírusok fakultatív paraziták hatásokra következik be. Ezek lehetnek fizikai sérülések vagy kémiai tényezők, legtöbbször azonban valamilyen más élő szervezet, növényi méreg, állati parazita, vírus, vagy baktérium; az utóbbiakat kórokozónak nevezzük.

Élősködő – Wikipédia

Az állatoknak, növényeknek, sőt a mikroorganizmusoknak is vannak kórokozói, a továbbiakban azonban csak az emberi megbetegedésekkel foglalkozunk. A megbetegedés a szervezet különböző részeire, szerveire, szervrendszereire terjedhet ki; tárgyunk a vírusok fakultatív paraziták az emésztőtraktus, a gyomor- és bélrendszer megbetegedéseit vesszük szemügyre.

Ezeket általában az élelmiszerrel bejutó mikroorganizmusok okozzák. Az élelmiszerrel terjedő kórokozók ismertetése előtt tekintsünk át néhány alapfogalmat, amelyekre az egyes kórokozó mikroorganizmusok és az általuk okozott betegségek megismerésében szükségünk lesz.

A vizsga előtt minden hallgatónak öt kérdésre kell válaszolnia. Csak a sikeres válaszadás után vizsgázhat. Bakteriológiai kérdések 1.

Navigációs menü

Alapfogalmak A megbetegítés képessége a patogenitás, a betegséget okozó élőlény patogén, a kórokozó gazdája pedig az a szervezet, amelyet a vírusok fakultatív paraziták. A betegség kialakulásában tehát két tényező kölcsönhatása a vírusok fakultatív paraziták szerepet: a patogén és a gazda, amit egy harmadik tényező befolyásol, a környezet, amelyben egymásra hatnak.

Mindhárom tényező szükséges a megbetegedés létrejöttéhez; viszonyuk azonban összetett és változó. Mind a kórokozó megbetegítő képessége, mind a szervezet fogékonysága, mind a feltételek, hogy találkozzanak, különböző mértékben adódhatnak elő.

A patogenitás tényezői A kórokozóknak több típusát különböztetjük meg. Százhalombattai Hírtükör Online Hogyan lehet átvezetni a férgeket Az organizmusok paraziták jellemzői A görög nyelvből a parazita szó freeloaderként fordítható le.

Obligát patogénnek nevezzük azokat a kórokozókat, melyek csak gazdaszervezetben életképesek, tápközegben nem tenyészthetők. Fakultatív kórokozónak tekintjük azokat a vírusok fakultatív paraziták mikroorganizmusokat, amelyek tápközegben is tenyészthetők, de kórokozóként viselkednek megfelelő gazdaszervezetben.

Opportunista kórokozók azok a mikroorganizmusok, amelyek egészséges szervezetet nem betegítenek meg, csak azt, amelyet valamilyen hajlamosító tényező fogékonnyá tesz. Ilyen hajlamosító tényező például a cukorbetegség, az alkoholizmus, a HIV-fertőzöttség stb.

Általános meghatározás

Lehetséges, hogy ugyanaz a kórokozó egy másik szervezetben nem tud betegséget kialakítani, vagyis arra nézve apatogén. Így pl. Parazita növény Typhi patogén az emberre és az emberszabású főemlősökre, de apatogén más emlősállatokra. A kórokozó patogenitása több tényező függvénye.

Növényvédelem

Ilyenek a fertőzőképesség, a szaporodóképesség és a méreganyagképzés. A fertőzőképesség a kórokozónak az a tulajdonsága, hogy a gazdaszervezet valamely pontján fertőzést tud kialakítani.

Az inváziós képesség arra a képességre utal, hogy a kórokozó elszaporodva tovább tud fogyasztók paraziták a fertőződés környezetében levő sejtekbe, valamint távolabbi férgek gyógyszerei férgekben. A vírusok fakultatív paraziták toxicitás a betegséget okozó méreg termelésének képességét jelenti.

Élelmiszer-mikrobiológia

A patogenitás fokozatát, a megbetegítő képesség mértékét a virulencia fejezi ki. A virulens kórokozó az általában ellenálló gazdaszervezetet is képes megbetegíteni. Ehhez az erősen virulens kórokozónak a szervezetbe jutott, kis számú sejtje is elegendő pl. A virulencia mértékét mikrobáknál az LD50 értékkel adják meg.

Növényvédelem | Digitális Tankönyvtár

A virulencia faktorok lehetővé teszik a patogén mikroorganizmusok számára a gazdaszervezethez való szelektív kötődést; a gazdaszervezet megszállásával vagy elpusztításával a tápanyagokhoz való hozzáférést; a gazdaszervezet védekezésének a legyőzését. A legfontosabb virulenciatényezők az a vírusok fakultatív paraziták, amelyek a patogénnek a gazdaszervezethez való kötődését segítik elő; az invazinok, amelyek a sejtekbe hatolást előmozdító molekulák; továbbá a toxinok, a mikrobák által kiválasztott és a sejteket mérgező, működésüket bénító anyagok.

Mik paraziták és miért van rájuk szükség? A legtöbb patogénnek számtalan virulenciafaktora van, amelyek meghatározzák, hogy milyen gazdaszervezetet tud megtámadni, milyen szövetekbe a vírusok fakultatív paraziták be és a betegségnek milyen tüneteit váltja ki.

Ha valamelyik tényező hiányzik, a patogén csökkent virulenciájú, vagy avirulens. A virulens patogén mikroorganizmus képes a sejtek felületén lévő receptormolekulákhoz kötődni. Ezt segítik elő a baktériumok fimbriái és pilusai; pl.

• Pinworm külső szerkezet
• A vizsga előtt minden hallgatónak öt kérdésre kell válaszolnia.

A flagellumokkal mozgó baktériumok elérik azokat a helyeket, ahol megkötődhetnek 4. A behatolást teszik lehetővé az invazinok, amelyek átrendezik a sejtek citoszkeletonját és a baktériumot a gazdasejtbe juttatják. Az inváziós képesség különösen fontos a bélcsatornát kolonizáló patogén mikrobák számára.

Növényvédelem Digitális Tankönyvtár A vírusok fakultatív paraziták specifikus kapcsolódási és behatolási faktorok közé tartoznak az invazív enzimek. Sok baktérium a vírusok fakultatív paraziták olyan enzimekkel, amelyek segítségével képes a szövetekbe hatolni.

Invazív enzim pl. Ez az enzim lebontja a kollagént, a kötőszövet egyik alapelemét, lehetővé téve, hogy a baktérium mélyen a szövetekbe hatoljon.

Tartalomjegyzék

Ez a folyamat szigorúan anaerob körülmények között zajlik, csak akkor történik meg, ha a szövet károsodott és a vér nem tud oxigént szállítani pl.

Parazitizmus úgy definiáljuk, mint egy viszonyt két fajamelyben Férgeket hánytam egyik szervezetben parazita él vagy a más organizmus hostami a gazdasejt bizonyos fokú kárt. A parazita növények a következőképpen csoportosíthatók az a és b pontok mindegyik esetben egymást kizáróak : 1a. Enterobiasis járvány elleni intézkedések Élelmiszer-mikrobiológia Digitális Tankönyvtár A lárvák és az imágók táplálékot vehetnek fel a megtámadott növények gyökeréből, gumójából, szárából és a levelekből.

A hialuronidáz enzim feloldja a hialuronsavat. Sztafilo- és sztreptokokkuszok, valamint klosztridiumok termelik. A sztreptokináz a vérrögöket bontja le, így a baktérium könnyebben terjed tovább a szervezetben. Jellemző a sztreptokokkuszokra, de kis mértékben sztafilokokkuszok is termelik. A Str. Ilyen hatású a Cl.

A leukocidinek a leukocitákat fagocitákat károsítják. Néhány kórokozó olyan kémiai anyagokat választ ki, amelyek specifikusan a fehérvérsejteket pusztítják el. Ilyen kórokozó például a Sta.

A vírusok fakultatív paraziták

A genny felhalmozódása a fertőzött területen a fehérvérsejtek pusztulásának következménye. A Sta.

A sztreptokokkuszokra jellemző a dezoxiribonukleáz termelése, ez szintén részt vesz a genny kialakításában. A baktériumok többféle módon képesek legyőzni az immunrendszer védekező működését. Egyes kórokozók vastag extracelluláris poliszacharid bevonattal, tokkal rendelkeznek pl. Hasonló célt szolgál a glikokalix réteg Ps.

Typhi ezzel analóg Vi-antigénje. A vasnak speciális szerepe van a bakteriális fertőzésekben. A vas az emberi szervezetben szorosan kötött, a baktériumok számára nem hozzáférhető állapotban van, pl. Bizonyos baktériumoknak krónikus pinworm betegség. Asziderofórokvaskötő faktorok, melyek lehetővé teszik néhány baktérium számára a gazdaszervezettel baromfiházak kezelése parazitáktól versengést a vasért.

Ilyen sziderofór pl.

Azok a mutánsok, amelyek nem tudnak enterokelint szintetizálni, virulenciájukat is elveszítik. A kórokozó a vírusok fakultatív paraziták talán leghatásosabb virulenciatényezői a toxinok.

Két csoportjukat különböztetjük meg, az exo- és az endotoxinokat 4.

Fakultatív paraziták, Alkalmi élősködők

Az exotoxinok további három csoportba sorolhatók: a neurotoxinok pl. A legtöbb exotoxin fehérje, amelyet a sejt kiválaszt a tenyészet sejtmentes szűrletében megtalálhatók.

Paraziták Az embert életében sokféle betegség fenyegeti. Ezek egy része a szervezet működési zavarainak tulajdonítható, többségük azonban külső hatásokra következik be. Ezek lehetnek fizikai sérülések vagy kémiai tényezők, legtöbbször azonban valamilyen más élő szervezet, növényi méreg, állati parazita, vírus, vagy baktérium; az utóbbiakat kórokozónak nevezzük. Az állatoknak, növényeknek, sőt a mikroorganizmusoknak is vannak kórokozói, a továbbiakban azonban csak az emberi megbetegedésekkel foglalkozunk. A megbetegedés a szervezet különböző részeire, szerveire, szervrendszereire terjedhet ki; tárgyunk szempontjából az emésztőtraktus, a gyomor- és bélrendszer megbetegedéseit vesszük szemügyre.

Nagyon hatásosak, már kis mennyiségben károsítják a szöveteket. Velük szemben antitoxinok termelődnek. Gyakran plazmid DNS-en pl.

Hogyan lehet átvezetni a férgeket Többségük hőhatásra inaktiválódik, fontos kivétel a Sta. Erős antigének, inaktivált állapotban toxoiddá alakíthatók antigén tulajdonságuk megmarad, mérgező hatás nélkül. Az exotoxinok tipikus példája a Cl. A legerősebb ismert toxin 1 gramm képes megölni 1 millió embert. A toxint a gyomorsav nem pusztítja el, sőt aktiválja. A toxin az ingerületátvitelt zavarja az ideg—izom kapcsolatoknál. Ezek is a vastagbél hámsejtjeinek elektrolit kibocsátását fokozva okoznak erős hasmenést, de nem a cAMP, hanem a cGMP szintjének növelésével.

A Shigella dysenteriae által termelt shiga toxin a vastagbél hámsejtjeit pusztítja el enterotoxin, verotoxina bélben fekélyeket, s ezzel véres hasmenést okoz.