A fonálférgek paraziták, Mit lehet tenni paraziták ellen? Hogyan vehetjük észre és pusztíthatjuk ki?

Jelen írássorozatban az ökológiai növénytermesztésben alkalmazható hasznos szervezeteket szeretném bemutatni, hHiszen rengeteg félék és fajták lehetnek, és mindannyian hozzájárulnak az egészséges élelmiszerek létrejöttéhez, ám keveset tudni róluk.

APRÓ, DE ALATTOMOS KÁRTEVÕINK A NÖVÉNYPARAZITA FONÁLFÉRGEK

Az első írásban, a legkisebbektől kezdve, a rovarparazita fonálférgek világa tárul az Olvasók elé. Az ökológiai gazdálkodás szépsége és egyben kihívása abban rejlik, hogy a rendelkezésre álló növényvédőszerek palettája igen szűkös.

Éppen emiatt a gazdálkodók nagyon leleményesek, ha a növényeik védelméről van szó. Hiszen mi lehetne természetesebb, ha nem a kártevőket a természetes közegükben a fóliasátron kívül előforduló ellenségeikkel gyérítjük?

Ezt a csoportot a Steinernema és a Heterorhabditis nembe tartozó fajok alkotják.

Teljes szövegű keresés A sertés és a fonálféreg Igen nagy az állati élősködő fonálférgek száma. Egyesek csak lárvakorukban élősködnek, kifejletten szabadon élők. Ilyenek pl. Legismertebbek azonban azok a fajok, amelyek az ember vagy az ember háziállatainak parazitái. Gyakran ezek is közvetett fejlődésűek, lárváiknak különféle köztesgazdáik vannak.

Legismertebb képviselőik a Steinernema feltiae és S. Ezen fajok életmódjára jellemző, hogy inváziós vagy dauer lárváik a rovar testnyílásain keresztül hatolnak be.

Ezután a lárva beléből baktériumok jutnak ki a rovarba és kezdenek felszaporodni. Ezek a baktériumok gyakorlatilag elfolyósítják a rovart belülről, így a fonálféreg számára könnyen hozzáférhetővé válik a táplálék. Ennek az együttműködésnek köszönhetően a megtámadott rovar néhány napon belül elpusztul, a parazita fonálféreg pedig felszaporodik.

Fonálférgek

Az elfogyasztott rovarból ezután fonálférgek ezrei vándorolnak ki, újabb táplálékforrást keresve. Megfigyelések alapján, megközelítőleg cm mélységig képesek lemenni a talajban, továbbá a korábbi táplálékukhoz képest körülbelül 30 cm-es a fonálférgek paraziták vándorolnak. Ezeket a szervezeteket talajlakó kártevők ellen szokták alkalmazni. A hazánkban is forgalmazott termékek engedélye dohány- és nyugati virágtripszre, gombalegyekre, barázdáshátú vincellérbogárra, bagolylepke hernyókra, lótücsökre, továbbá amerikai kukoricabogárra érvényes Nébih — Növényvédő szerek adatbázisa.

Mivel ezen parazita fonálférgek tápköre nem szűkül le egy-egy fajra, ezért a felsoroltakon kívül más kártevőt is képesek elpusztítani például cserebogár pajorokat.

Sőt, egyes kutatások azt is alátámasztják, hogy a talajban élő, növénykárosító fonálférgek jelenlétét is csökkentik, viszont a hasznos egyéb fonálférgekre nincs hatásuk. Habár hatalmas előny a kártevőkkel szemben, hogy széles tápkörrel bírnak ezek a parazita fonálférgek, viszont ebből az okból kifolyólag a nem célszervezetek között sem tesznek kivételt. Érdemes emiatt odafigyelni arra, hogy a fonálférgek kijuttatása olyan időszakban történjen, amikor még viszonylag kevés hasznos szervezet katica, fátyolka, ragadozó poloska van jelen a területen.

Horogféreg (Ancylostoma duodenale)

Kijuttatásuk vízzel történik a leírásnak megfelelő arányban. A termékek a korábban is említett dauer lárvákat tartalmazzák, amelyek különlegessége, hogy ebben a stádiumban a lárvák nem táplálkoznak, egyfajta nyugalmi állapotot vesznek fel, hogy átvészeljék a számukra kedvezőtlen körülményeket.

Amint nedvesség éri őket, perceken belül elkezdenek mozogni. A termékleírás alapján három kulcstényező játszik szerepet a rovarparazita fonálférgek kijuttatásakor: a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma, valamint a fény. A talaj hőmérséklete több ponton is befolyásolhatja a fonálférgeket: egyrészt ők sem aktívak egy bizonyos érték alatt illetve felettmásrészről a célszervezeteik sem mozgolódnak.

1. Állattan | Digitális Tankönyvtár
2. A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Ezt az értéket 10 és 30 °C közé teszik. A leírásokban a fonálférgek paraziták továbbá a nedvesség, ami általában véve nagyban segíti a fonálférgek mozgását, terjedését.

Apró állatokról révén szó, könnyebb számukra a talaj részecskéi között futó kapillárisokban mozogni.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Emiatt ajánlják a forgalmazók, hogy legalább 2 hétig tartsuk nedvesen a területet a kezelés után. A harmadik tényező a fény. Mivel alapvetően a talajban, illetve magában a megtámadott rovarban élik mindennapjaikat, ezért életciklusuk során igen minimális fénnyel érintkeznek.

Éppen ezért fontos az, hogy ne tűző napsütésben juttassuk ki őket pustules férgek területre, hanem lehetőleg sötétedés előtt. Remélem, ezzel az írással sikerült felkeltenem az Olvasók érdeklődését a téma, valamint a közeljövőben megjelenő cikkek iránt.